Kedves naplom!

Nagyon fáraszto volt a mai nap.Most egy nagy réten vagyok,egy bokor alá vackoltam be.Elég hüvös volt ma.Ugy volt ahogy terveztem,csak a kutya éjjel nagyon szükölt.Éjjel indultam ugy egy körül.Hamarabb is elindultam volna de a gondviselök most késsöbb aluttak el.Reggelre,már elég sokat mentem,körübelül 9-re legyalagoltam 5 km-ert.Ez tölem elég jo teljesitmény ahoz képest hogy iszonyu alultáplált vagyok.Na egész nap csak gyalogoltam kb 12 km megvolt már.ugy gondoltam hgy holnap nem megyek tul sokat.Már igy is mesze járok.Ma mág nem ettem csak egy tisztavitü forrást találtam és abbol ittam.Amugy se voltam éhes,csak ideges.bármikor utolérhettek hisz azok a km-ek mit számitanak egy kocsinak.Az utamon sok kis falut láttam.De most hogy itt ülök és gondolkodom,a jövö szörnyü sujjal nehezedik rám.Gondolkodom hogy mit csinálok Londonban.De ráérünk arra még,mint ahogy egy magyar versben olvastam.De most most van és én azon gondolkodom meddig lessz elég az étel amit hoztam....

És ma történt velem valami amire nem számitottam.Egy utitárs.Fura utitárs.De nem hivtam jött magátol.Kb akkor hagyhattem el utam felét.Szoval kb a 10 km-nél tartottam.És épp leültem az ut szélére,mikor nyüsziést halottam.Megiedtem.Láttam hogy egy szempár rezdületlenül bámul rám.Éreztem minden zsigeremben hogy tovább kell mennem.De nem birtam.Történt velem valami.Ott maradtam ülve és rettegve.Aztán feáltam.Mint egy holdkoros elindultam felé.És ö kidogta kis nozát a bokorbol és megdöfködött hideg és nedves noziával.Felszabadito érzés volt.Attol a pillanattol kezdve az a farkaskölyök kötödött hozzám.És én is hozzá.Feláltam és körülnéztem.Már az annyát is észrevettem.Azaz csak a tetemét.A testvérei is ott voltak.Gondolom lelötték öket.Nem akartam tudni.Csak ránéztem a kölyökre,és elnidultam.És nagy meglepetésemre követett.Megprobáltam lerázni de nem sikerlt.Mint az árnyé követett.Megsajnáltam,gyöngéden felvettem.azota mindig velem van.És most viszláát naplom.Holnap....